Jelölt vizát találtak a Duna Vaskapunál Tekija településnél a halászok. A viza bébit 2010. november 3-án Ercsinél engedték a Dunába a telepítés kezdeményezői. Magyarországon először szerveztek ilyen akciót.
A kis halakat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásával Győr térségében a Szigetközben, illetve Budapesten a Vizafogónál és Ercsinél bocsájtották útjukra.
Az első újratelepítésnél ott volt Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter is.
Jelentős szakmai és lakossági érdeklődés mellett 100-100 db egynyaras jelölt vizát engedtek a Dunába. Ez volt az első magyarországi kísérlet arra, hogy a halakat visszatelepítsék a faj korábbi élőhelyére, hogy vándorlási útjukat a Duna-menti horgászok segítségével nyomon lehessen követni.
A kockázatos kísérlet sikerét bizonyítja, hogy 2010. november 15-én a Belgrádi Egyetem Biológiai Tanszéke jelezte, a Duna Vaskapu I. tározóban Tekija településnél a halászok egy jelölt vizát fogtak. Lemérték súlyát és hosszát, feljegyezték a jel adatait és a halászati felügyelőn keresztül továbbították az információkat. A viza bébit 2010. november 03-án 10.00 órakor Ercsinél engedték a Dunába a telepítés kezdeményezői.
Haltelepítés
A hal 10 nap alatt több mint 650-km-t tett meg. A halászok a halat lefotózták, videofelvételt készítettek róla és visszahelyezték a Dunába, hogy folytatni tudja útját a Fekete Tengerbe. A Vaskapu I. és II. hajózsilipjein keresztül nagy valószínűséggel csatlakozhat társaihoz. 10-12 év múlva térhet majd vissza hazánkba. A kísérlet megerősítette a viza vándorlási készségének fennmaradását. Ez a siker további inspirációkat ad a program kezdeményezőinek a hajózsilipek alternatív hasznosításában.
A tokfélék és közülük is a legnagyobb faj a viza egyik jelentős szaporodási helye a Szigetköz, Ercsi, illetve Gemenc térségének vizeiben volt. Az ikrából kikelt ivadék megkezdte vándorlását a Fekete tengerbe és ott vált ivaréretté, majd visszatért „szülőhelyére” többek között a Szigetközbe.
A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság 2009 decemberében elfogadta a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. A közös intézkedési programok értelmében az emberi beavatkozások és élőhely korlátok a jövőben nem akadályozhatják a tokfélék és más halak szabad vándorlását a Dunában és mellékvízfolyásaiban.
A Duna óriása a viza.
A viza
– A tokfélék a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartoznak. A legtermetesebb faj, a viza némely példányának testhosszúsága elérte a 6 métert, tömege meghaladta az 1000 kg-ot.
– A ma élő tokfélék 27 faja, kizárólag az északi féltekén Atlanti és Csendes Óceán, Földközi, Fekete és Kaspi tengerben él.
– Első megjelenésük a Devon korra 400 millió évre tehető. A ma élő tokfélék már több, mint 200 millió évvel ezelőtt a Jura korban is éltek. Fossiliáknak tekinthetők.
– Legtöbb fajuk több mint 50 évig él, Észak-Amerikában 157 éves egyedet is meghatároztak.
– A viza eléri a 10 métert, 1,5 tonnát, ezzel a legnagyobb édesvízi halunk.
– Későn -12-20 év – után válnak ivaréretté.
– Nem minden évben ívnak.
– Óriási mennyiségű ikrát termelnek, a testsúlyuk 10-25%.
– Iváskor több száz km-t vándorolnak felfelé a folyófenéken ivóhelyükre, míg vissza a tengerbe a felszín közelében úsznak.
Forrás: GyőriNap.hu
Reméljük, hogy sikeresek lesznek a próbálkozások, és ha megnőnek ezek az apróságok visszatérnek szaporodni a Dunába.
Már ha visszatudnak majd úszni, a Vaskapu miatt.