Ekkor eszembe jutott a Váli patak!

Évekkel ezelőtt a Magyar Horgász oldalain több alkalommal is írtak a Váli vízről, pontosabban annak a Dunába torkolló szakaszáról, dicsérve annak halbőségét, a halfogás lehetőségeit.  Természetesen a valamikori halbőségnek már nyomát sem találhatjuk, de aki szereti a csöndes természetes vizeket, annak igazi felüdülés lehet egy kis peca ezen a vadregényes kis patakon.

A Váli patak

A mai Váli-völgy vize a Vértes és a Gerecse aljából több forrásból ered. A bővebb vizű bal oldali ágának forráspatakja a Gerecséből ered, és Óbaroknál hagyja el a hegységet. A két főág Felcsút alatt egyesül, és ettől kezdve északnyugat-délkeleti irányú egyenes, merev futással szeli át a Mezőföldet, és Adonynál ér ki a Dunához. A két főág egyesülése után a völgy kiszélesedik, s benne a Váli-víz a síkság közepén mesterséges mederben halad tovább egészen a Dunáig.

Patak torkolat az erdőben.

A hirtelen ötletet tett követte, gyorsan összekaptam magam, elővettem  a  6 méteres spicc botomat, két előre elkészített szereléket, kis szerelékes dobozban pár apró horog, előkezsinór, ólomkészlet biztonsági tartaléknak, és a horogszabadító. Ezzel meg is volt a felszerelés.  Egy kevés etetőanyag és két deci csontkukac, és már is  indulásra készen is álltam.
Irány a Váli víz!

A bevezető út.

Régebben horgásztam már többször is itt, így nem nagyon kellett keresgélnem a torkolathoz vezető földutat. Igazából a patak, torkolati része elég sekély, ami az itt lerakott hordaléknak köszönhető, amit a kis patak hoz magával. Éppen ezért igazából akkor ideális ez a rész horgászatra, amikor a Duna vízállása az átlagosnál magasabb, így visszaduzzasztja a patak vízét, és a nagy folyó lakói felúsznak a patakba. Éppen ezért is  esett most erre a választásom. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy az igazán eredményes pecához, amikor a dunai halak valóban csapatosan felúsznak a Váli patakba még legalább egy méter víz hiányzott. Egy igazi tavaszi áradás!

Lehetne kicsit magasabb a víz.

Ahogy megérkeztem először is szétnéztem a környéken, mi változott azóta, hogy itt jártam.  Nagy változások nem történtek, viszont az látszott a kitaposott horgászhelyekből (és sajnos az ott hagyott szemétből), hogy járnak ide rendszeresen horgászni. Most viszont egy lélek sem volt, ami nem volt éppen a legbiztatóbb, de a kétségbeesésre nincs ok, mivel úgysem „nagyvadakra” készültem, abban pedig biztos voltam hogy pár apróság biztos horogra fog kerülni.

A torkolat

Úgy döntöttem nem közvetlenül a torkolatban fogok horgászni, hanem egy kicsit feljebb a patakban.

A kiszemelt hely.

Gyorsan bekevertem egy kis etetőanyagot, bele a csonti, és már gyúrtam is pár gombócot amit bedobtam az általam kiszemelt helyre.
Elővettem a spiccbotot, a szerelékes dobozt, egy kisebb méretű karikás szákot, ami rendszeresítve van az autóban, ezt mindjárt vízbe is helyeztem, remélve hogy szükség is lesz rá. Gyorsan széthúztam a botot, a kész szereléket felakasztottam a Stonfo kapocsba aminek a másik vége a botba fűzött gumihoz csatlakozott amivel az utolsó két tag be volt gumizva (ezt a begumizott  botot hoztam, titkon remélve hátha egy szebb hallal is összeakadok).  Gyors mélységmérés, úszó beállítás, és már tűztem is fel két szem fürge csontit az etetőanyagból., és már lendült is a szerelék az etetésre.  A víz a Duna duzzasztó hatásának köszönhetően állt a patakban, így az etetőanyagot a víz nem sodorta magával. A másfél méteres vízben szépen beállt az úszó, és a köré dobott diónyi méretű  gombócok hatására szépen elkezdtek jönni az apróbb keszegek.

Szép kis halacska.

Nem azok a csúnya nagyok,  hanem szép kicsik!

A zsákmány!

Összességében egy jó pár kisebb keszeg volt a zsákmány, de rendkívül jól elszórakoztam velük. Az biztos, ha jön egy nagyobbacska áradás ismét lejövök, hátha összeakadok egy két szebb példánnyal is.

B.Jenő

Kétféle képen tudjuk megközelíteni a tavat. Ha csak sétálni és kirándulni szeretnénk akkor érdemes mindjárt a falu előtt jobbra található parkolóban megállni, és az arborétumon átsétálva érhetjük el a tavat.

Egy szépen kialakított sétálóúton haladva gyönyörködhetünk a természetben, és magunkba szívhatjuk a növények, fák friss illatát.

Az út a kis patak mellett vezet el, melynek felduzzasztásával jött létre a tó. A fű mindenhol szépen frissen vágva, az egész park szépen karbantartva, és gondozva van.

Hangulatos, fából készült hídon tudunk átkelni, vagy csak nézelődni.

Kellemes sétát téve, nézelődve haladunk át az arborétumon.

Ahogy közeledünk a tóhoz, a kis patakocska úgy növekszik, szélesedik ki.

Ez a sással, náddal, és vízbenőtt bokrokkal tarkított befolyó rész, kíméleti terület, tilos a horgászat. Amikor ott jártam, csendben megközelítve a vizet, szép csukát, és amur csapatot láttam ebben a csendes kis vízben. Nem nagyon voltak ijedősek, valószínű, hogy nem nagyon zavarja őket ott semmi.

Itt ér a patak a tóba, itt már akár horgászni is lehet.

A sétáló úton körbe járhatjuk a tavat.

Vagy felmehetünk a kilátóba, gyönyörködni a tájban, a tóban.

A családra, és a gyerekekre is gondolva, egy nagyon jó, és biztonságos, fából készült hintákkal és mászókákkal ellátott játszóteret alakítottak ki.

A parknak ezen a részén szalonnasütő, és bográcsozó helyeket is kialakítottak.
Asztalokkal, padokkal ellátott sütő-főző helyeken kényelmesen elfogyaszthatjuk a helyben készült ételeket, vagy a magunkkal hozott elemózsiánkat.

Tüzet rakni, csak itt a kijelölt tűzrakó helyeken lehet.
Tűzifát összevágva, a tűzrakó helyek közelében találhatunk.
Vízvételi lehetőség, és wc. is kialakításra került.

Aki nem szereti a nyüzsgést, vagy csak egy kis nyugalomra vágyik, az is talál magának egy csendes, erre kialakított helyet.

A tűzrakó helyet és a játszóteret ésszerűen úgy alakították, hogy a horgászhelyektől távolabb van, így nem zavarva a nyugalomra vágyó horgászokat.

Igazán kellemes, jó kis horgászvíz, szórakoztató és pihentető horgásznapokat lehet itt eltölteni. Ha egyedül megyünk, vagy családdal, gyerekekkel, biztos vagyok benne, hogy mindenki jól fogja magát érezni. Bőven van kialakított horgászhely, biztos, hogy mindig találunk helyet. Napijegyet a tópatron a halőrházban tudunk váltani.

Ha kimondottan horgászni indulunk a tóhoz, akkor úgy közelítsük meg a tavat, hogy autóval bemegyünk Kökénybe, ott a központban kell jobbra fordulni, egy harangláb van az utca sarkán, ahol le kell hajtanunk. Így tudjuk elérni a másik parkolót, ami közelebb van a vízhez, és nem kell olyan messziről bevinnünk a felszerelésünket.

Aki Pécs környékén jár, annak csak ajánlani tudom ezt a kis tavat.

Természetesen horgásztam is ezen a vízen, de erről majd legközelebb írok.

B.Jenő